Egyre többen értik, mit jelent valójában a vészhelyzet

Az idei év első hat hónapjában 4 896 707 hívást fogadtak a 112-es segélyhívó diszpécserei, mely mintegy 14,33 százalékkal kevesebb, mint 2019 ugyanezen időszakában – derül ki a Speciális Távközlési Szolgálat (STS) legfrissebb kimutatásából. A STS ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy az elemzett időszakban csökkent a nem valódi vészhelyzetekről szóló hívások száma is, az előző évhez képest ugyanis 18,31 százalékkal kevesebben tárcsázták indokolatlanul az egységes segélyhívót.

A Speciális Távközlési Szolgálat statisztikái szerint a 4,8 millió fogadott hívás közül 2 669 464-et, tehát a hívások 54,52 százalékát valóban indokolt esetben indították. „Annak fényében, hogy az országnak az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvánnyal is szembe kellett néznie, figyelemre méltó, hogy a nem vészhelyzetről szóló hívások száma még így is csökkent, mely azt bizonyítja, hogy az állampolgárok megértették az egységes segélyhívó felelősségteljes hívásának fontosságát” – fejtette ki az új adatok kapcsán a STS.

A régóta szajkózott üzenetet, úgy tűnik, a bukarestiek értették meg leginkább, legalábbis erre enged következtetni, hogy a fővárosból indított hívásoknak nem kevesebb mint 64,89 százaléka valódi vészhelyzetről értesítette a hatóságokat. Viszont még mindig vannak olyan megyék, ahol kiemelkedően magas a nem indokolt hívások aránya: Gorj 65,90 százalékkal vezet e téren, de szorosan követi Hargita (64,21 százalék) és Maros megye (61,49 százalék) is.

Országos viszonylatban a legtöbb hívást Bukarest és Ilfov megye területéről indították, szám szerint 747 518-at, majd következik Iasi megye, ahonnan 228 082-szer tárcsázták a 112-t. A harmadik legtöbb hívás pedig Konstanca megyéből futott be, ám a 198 609 hívónak csupán csak a 47,89 százaléka számolt be valódi vészhelyzetről - hívja fel a figyelmet a szolgálat.

A STS statisztikái azt is megmutatják, hogy az elemzett időszakban 70 338 olyan hívást fogadtak a 112 diszpécserei, melyek szorosan kapcsolódnak a koronavírus-járványhoz. Voltak, akik a betegség tüneteit vélték felfedezni magukon, mások arról értesítették a hatóságokat, hogy a ragály által érintett területekről tértek haza, vagy hogy fertőzött személlyel kerültek közvetlen kapcsolatba, de természetesen nem hiányoztak azok sem, akik a hatóságok által hozott szabályok megszegőit panaszolták be.

Sok esetben azonban azért hívták az állampolgárok a 112-es segélyhívót, hogy a betegségről csak úgy általánosságban tájékozódjanak, tehát valódi vészhelyzetről nem volt szó. Ezzel kapcsolatban a STS emlékeztet, hogy épp az ilyen jellegű kérdések megválaszolására hozták létre korábban a 0800 800 358-as zöldszámot, melyet tárcsázva az érdeklődők minden szükséges információt megtudhatnak.

Mi a helyzet Szatmár megyében?

A féléves mérleg kapcsán megnéztük természetesen azt is, hogy Szatmár megyében miként alakult a 112-re befutott hívások képe. A STS honlapján elérhető adatok szerint az elmúlt hat hónapban 63 049 hívás futott a segélyhívóra megyénk területéről, melynek 53,9 százaléka, azaz 33 992 hívás ténylegesen veszélyhelyzetről értesítette a hatóságokat, tehát csak alig egy fél százalékkal vagyunk lemaradva az országos átlagtól.

Mikor hívhatjuk a 112-es segélyhívót?

Bátran hívhatjuk a segélyhívót, ha a mentők, tűzoltók vagy rendőrök beavatkozását igénylő helyzetet észlelünk, például ha súlyos közlekedési baleset szemtanúi vagyunk vagy látunk egy lángokban álló épületet, akkor viszont nem a háromjegyű számot kell tárcsázni, ha hangoskodó fiatalokat akarunk bepanaszolni vagy a várható időjárásról szeretnénk érdeklődni. Ezt már csak azért is érdemes szem előtt tartani, mert a felesleges hívások leterhelik a rendszert, veszélybe sodorva ezzel azoknak az életét, akik valóban a készenléti szervek segítségére szorulnak, ugyanakkor a segélyhívó indokolatlan vagy átverés céljából történő hívogatása bizony borsos bírságot vonhat maga után.